2024. június 12-13. között, Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem szervezésében került sor a „Befogadó tanulási környezetek támogatása – stratégiák a gyermeket nevelő, családos hallgatók támogatására a felsőoktatásban” projekt (2023-1-HU01-KA220-HED-000156058) első szakmai tanulmányútjára. A nemzetközi találkozó keretében a programban résztvevő felsőoktatási intézmények és a koordinátor szervezet képviselői áttekintették a program aktuális helyzetét, megtárgyalták és megosztották a korábbi tevékenységek során gyűjtött tapasztalatokat és egyeztették-összehangolták a közeljövőbeni feladatokat, eseményeket.
EMLÉKEZTETŐ
a „Befogadó tanulási környezetek támogatása – stratégiák a gyermeket nevelő, családos hallgatók támogatására a felsőoktatásban” projekt (2023-1-HU01-KA220-HED-000156058)
Nemzetközi partnertalálkozó – Károli Gáspár Református Egyetem, 2024. június 12-13.
Hittudományi Kar, Tóth Kálmán terem – 1092 Budapest, Ráday u. 28.
- VEZETŐI KÖSZÖNTŐ – Dr. Szalai Gábor nemzetközi igazgató úr olvasta fel Prof. Dr. Trócsányi László rektor úr köszöntőjét, melyben Rektor úr külön is kiemelte a Károli Gáspár Református Egyetemnek az Erasmus+ és a Makovecz Program keretében végzett nemzetközi tevékenységeit, s hangsúlyozta, hogy a családvédelmi szempontok érvényesítésének megfelelően az aktuális Erasmus+ program vizsgált közegét: a családos, gyermeket vállaló hallgatói közeget stratégiai jelentőségű csoportként kezeli az egyetem. A stratégiai jelentőség okán Rektor Úr köszöntőjében mintegy beharangozta a találkozó délutáni fő programelemét, a panelbeszélgetést, mely nagy intézményi érdeklődés mellett, az egyetem közép- és felsővezetőinek nagyszámú jelenlétében valósult meg.
- BEMUTATKOZÁSOK – Elsőként Joó Kinga elnöki tanácsadó mutatta be röviden a koordinátorszervezet, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének működését, kiemelve a szervezetnek a nemzetközi és felsőoktatási területeken kifejtett eddigi tevékenységeit. Hangsúlyozta, hogy a több, mint 85 ezres tagsággal, több, mint 250 közösséggel és nagyságrendileg 1500 önkéntessel rendelkező szervezet számára kiemelt feladat a nagycsaládokból jövő, családot alapító, gyermeket nevelő fiatalok felsőoktatási tanulmányainak nyomon követése, segítése. Erre való tekintettel a NOE az aktuális Erasmus+ program megvalósítását stratégiai jelentőségű tevékenységként kezeli, kiemelt tekintettel az elmúlt évtizedekben tapasztalt kedvezőtlen európai demográfiai tendenciákra és reprodukciós együtthatókra.
Második bemutatkozási panelként a résztvevők a Károli Gáspár Református Egyetem által készített két bemutatkozó videót tekinthettek meg, megismerve a teológiai kar családos szállásait, az ott lakó családos hallgatók tapasztalatait, véleményét és azokat a további infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek célirányosan a családos hallgatók könnyebb egyetemi érvényesülését segítik (játszószoba-pelenkázó).
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képviseletében László Híres Kornélia projektvezető mutatta be a főiskolát és hallgatóit. A résztvevők a főiskola hallgatói által készített bemutatkozó videót tekinthettek meg, melyben hangsúlyosan jelentek meg az intézmény családbarát eseményei és az akadálymentes közlekedést elősegítő infrastrukturális fejlesztések. Projektvezető asszony már a bemutatkozóban hangsúlyozta az együttműködésben megvalósuló Erasmus+ program jótékony és építő hatását, melynek eredményeképpen a programba történő bekapcsolódás-részvétel mellett a főiskola elkezdte egy baba-mama szoba kialakítását is az intézményen belül.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviseletében Sántha Ágnes projektvezető mutatta be az egyetem intézményeit és azokat az intézkedéseket, gyakorlatokat, amelyek a családos, gyermeket vállaló hallgatók érvényesülését segítik (családos szobák a kollégiumokon belül, egyéni tanrendek). Projektvezető asszony az Erasmus+ programban történő részvétel mellett kiemelte a Makovecz Programban vállalt intézményi közreműködést is.
A Selye János Egyetem részéről Hegedüs Rita mutatta be a résztvevőknek az intézményi struktúrát, melynek keretében a hallgatók három karon (Tanárképző, Gazdaságtudományi és Informatikai, Református Teológiai) folytathatnak magyar nyelven felsőoktatási tanulmányokat.
- PROJEKT SZAKMAI BEMUTATÁSA
Kutatási koncepció és eddigi tevékenység összefoglalása – Duráczky Bálint kutatásvezető, NOE
Duráczky Bálint röviden összefoglalta a fókuszcsoportos kutatási koncepciót és Gantt-diagramon mutatta be a résztvevőknek a kutatási tevékenység tervezett ütemezését és előrehaladását. Az első ütemben tervezett fókuszcsoportos kutatások lezajlottak, a soron következő feladat 2024. augusztus végéig a beérkezett adatok feldolgozása, összevetése.
Az együttműködés keretében – a tervezett eszközkészlet összeállítása kapcsán – hangsúlyozta a helyszíni értékelések partnerintézmények általi validálásának fontosságát, majd ezt követően a második munkafázisban esedékes eszközkészlet-teszteléshez kapcsolódó javaslattételi gyakorlat fontosságát, kiemelten fókuszálva az intézményi szabályzatokra.
FÓKUSZCSOPORTOS TAPASZTALATOK – I. RÉSZ
A rövid összefoglalót követően a partnerszervezetek kutatóinak előadásai következtek a fókuszcsoportos tapasztalatokról. Sztárayné Kézdy Éva a Károli Gáspár Református Egyetem fókuszcsoportjainak meghirdetéséről, a toborzási tevékenységről tájékoztatva elmondta, hogy a felmérésre 25 fő jelentkezett, közülük 14 fő volt alkalmas a NOE által meghatározott szempontrendszer szerint. Az említett létszámból két csoportot sikerült összeállítani 6-6 fővel. A tapasztalatok esetében hangsúlyozta a szak- és karspecifikus tapasztalatokat, s külön is kiemelte a szakmai gyakorlatok problematikáját.
László Híres Kornélia nehéz toborzásról számolt be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola esetében. Nagy problémát jelentett számukra, hogy semmilyen adattal nem rendelkeztek a hallgatók családi állapotára vonatkozóan. Két időpontra, 5-5 fős csoportot sikerült megszervezniük, elsődlegesen email-es megkeresési módszerrel. A fókuszcsoportok munkája hatékonynak bizonyult, értékelhető eredménnyel tudták összegezni a családos, gyermeket vállaló hallgatók „kihívásait”.
- PANELBESZÉLGETÉS
Az ebéd után került sor az Áhítatra, majd ezt követően, 15.00 órától zajlott le a délutáni panelbeszélgetés a befogadó környezetről a gyermeket nevelő hallgatók számára a felsőoktatásban, Sztárayné Kézdy Éva (Károli Gáspár Református Egyetem), Bíró Enikő (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem), László Híres Kornélia (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola), Somogyi Alfréd (Selye János Egyetem), Budai Marcell (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) részvételével, Kovács Örs Levente (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) moderálásával az alábbi panelek szerint: tanulmányi rendszer, infrastrukturális feltételek, társadalmi-hallgatói közösségi megítéltség, pozitív megközelítés érvényesítésének lehetőségei, esetleges gyakorlata.
A tanulmányi rendszer témakörében Sztárayné Kézdy Éva a vizsga- és tantárgyfelvételi rendszert említette, mint lehetséges könnyítési területet, gyakorlatot, s ezzel együtt az egyéni tanrend is felmerült, mint opcionális könnyítési-technikai segítség. László Híres Kornélia a jelenlegi kárpátaljai gyakorlatról tájékoztatva a résztvevőket elmondta, hogy Kárpátalján meghatározott feltételek mellett bevezetésre került a szabad óralátogatás rendszere, mindez egy működő classroom rendszer és feltöltött tanagyagok mellett.
Bíró Enikő a családos hallgatók által igényelt speciális helyzetek kezelése kapcsán elmondta, hogy a tanulmányi rendszer esetében egy erőteljes elvárás érzékelhető a célirányú, intézményesített intézkedések bevezetése érdekében. Tájékoztatása szerint Erdélyben is működik a classroom rendszer gyakorlata.
Somogyi Alfréd a Selye János Egyetem tanulmányi rendszeréhez kapcsolódó tapasztalatait megosztva elmondta, hogy Szlovákiában sajnálatos módon nincs törvényi alapja az egyéni tanrendnek, mely tanrend aktuálisan az egyetem esetében dékáni hatáskör. Tájékoztatása szerint Szlovákiában jelenleg is lehetőség van – indokoltság/szükség esetén – online oktatásra.
Budai Marcell a központi szabályozás hiányát említette, mint a tanulmányi rendszer célirányú változtatását érintő legfontosabb hiányosságot, problémát.
Az infrastrukturális feltételek témakörében a meglévő (Károli Egyetem, gyerekszoba-pelenkázó) és a kialakítás alatt álló (Beregszász, baba-mama szoba) kiszolgáló helyiségek mellett a panelbeszélgetés résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítottak a „speciális igényű”, családos hallgatókat előtérbe helyező, az infrastruktúrát célzó fejlesztő gyakorlatoknak is.
Bíró Enikő jelezte, hogy Erdélyben is nagy szükség lenne a Somogyi Alfréd által említett, a Selye János Egyetem kollégiumában működő „házastársi” kollégiumokra, mely gyakorlat a Károli Gáspár Református Egyetem Teológiai kar kollégiumában is létezik.
A társadalmi megítéltség kérdéskörében Sztárayné Kézdy Éva az intézményi támogatottság kérdéskörét érintve emelte ki a vizsgált célcsoport hatékony felmérésének, beazonosításának fontosságát és a rendszerszintű intézkedések szükségességét.
László Híres Kornélia a kárpátaljai társadalmi megítéltség esetében határozott, családbarát környezetként említette az alapvetően konzervatív, családközpontú közösséget.
Bíró Enikő a pozitív megítéltség vonatkozásában különbséget tett a Marosvásárhelyi és Sepsiszentgyörgyi egyetemi központok között, s kiemelte, hogy míg Marosvásárhelyen a családos, gyermeket nevelő hallgatók pozitív megítéltsége általánosnak mondható, addig ez a tendencia Sepsiszentgyörgyön nem ennyire kézzelfogható.
Somogyi Alfréd megítélése szerint Komáromban az egyetemi megítélése az említett célcsoportnak határozottan pozitív, az oktatók határozottan jó véleménnyel vannak a családos hallgatók teljesítményével és hozzáállásával kapcsolatban.
FÓKUSZCSOPORTOS TAPASZTALATOK – II. RÉSZ
Tóth-Batizán Emese Emőke a Sapientia Egyetem tapasztalatait megosztva elmondta, hogy a gyermekvállalás kérdéskörében érintett csoport egy rejtőzködő populáció, amelyik a magánszféra diszkrécióját szem előtt tartva tudatosan zárja el/ki magánéletét-családját a felsőoktatási tevékenységétől. A fókuszcsoportos kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy ezen réteg számára is fontos szempont a speciális tanrend megléte, a szorgalmi- és vizsgaidőszak vonatkozásában érvényesülő kiszámíthatóság és a családbarát szemléletmód.
Hegedüs Rita a Selye János Egyetem keretei között összeálló fókuszcsoportok tevékenységével kapcsolatban arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy két, egyenként 4-4 fővel működő, viszonylag homogén csoporttal végezték el a felmérést, s általános jelenségként említette az említett közegen belül, hogy a vizsgált hallgatók inkább gyermekvállalást követően kezdik el a felsőoktatási tanulmányaikat, s jóval ritkábban vállalnak gyermeket felsőoktatási tanulmányaik alatt.
- ADMINISZTRATÍV PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK – KOORDINÁTORI TÁJÉKOZTATÓ ÉS EGYEZTETÉS
2024. június 13-án 9.00 órától a koordinátor szervezet és a partnerszervezetek képviselői áttekintették a pénzügyi adminisztráció során felmerülő kérdéseket, kiemelten kezelve az elszámolhatóság és a beszámolási, továbbá disszeminációs kötelezettségek körét. Az egyeztetés keretében Kovács Örs Levente rövid prezentáció keretében mutatta be a Tempus pályázatkezelő által tartott legutóbbi webinárium pénzügyi tájékoztató anyagát.
A pénzügyi konzultációt követően a résztvevők megtekinthették a Károli Gáspár Református Egyetem egyik legfontosabb központi épületét, a Károlyi-Csekonics Palotát.
Készítette: Kovács Örs Levente
programkoordinátor
Budapest, 2024. június 24.
