A konferenciát Kovács Örs Levente, a projekt koordinátora nyitotta meg, Köszöntőt mondott Herbert Gábor, a NOE elnöke, dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár, valamint Radek Waszkiewicz, az ELFAC elnöke. Mindannyian kiemelték: a családbarát szemlélet erősítése a felsőoktatásban nemcsak társadalmi érdek, hanem hosszú távú befektetés is.

A projekt eredményeit Kovács Örs Levente mutatta be, részletesen ismertetve, hogy a kutatások miként tárták fel a családos hallgatók előtt álló akadályokat. Szó esett a gyermeket nevelő hallgatók kihívásairól, valamint azokról a megoldásokról is, amelyek segíthetik őket tanulmányaik során.

Nemzetközi kerekasztal-beszélgetés keretében Raul Sanchez, az Európai Családbarát Települések Hálózat főtitkára, Irina Granzulea, a Román Nagycsaládos Egyesület elnöke, valamint a HÖOK részéről Dallman Kristóf, a PPKE Hallgatói Szolgáltató Központ hivatalvezetője osztották meg tapasztalataikat, és a befogadó felsőoktatás jövőjéről beszélgettek. A kutatás részleteit és a kidolgozott jó gyakorlatokat Duráczky Bálint kutatásvezető ismertette.

A két éven át tartó projekt kutatási eredményei tanulmánykötet formájában külön is publikálásra kerültek. A „Diploma és bölcső között – Gyermeket nevelő hallgatók a felsőoktatásban” című kötetet a Károli Gáspár Református Egyetem kutatói mutatták be a résztvevőknek. A program partnerintézményi beszámolókkal zárult.

A szakmai napot végig jó hangulat, nyitottság és aktív párbeszéd kísérte. A zárókonferencia megerősítette, hogy a családbarát felsőoktatás nemcsak szükségszerű, hanem működőképes is. A projekt eredményei hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hallgatók és az oktatók egyaránt rugalmasabb, befogadóbb környezetben dolgozhassanak.

The post Konferenciával és webináriummal zárult a „Az inkluzív tanulási környezet támogatása – stratégiák a gyermekes hallgatók és családok támogatására a felsőoktatásban” 2023-1-HU01-KA220-HED-000156058 Erasmus+ nagyprojekt appeared first on NAGYCSALÁDOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE.

The post Elkészült az ESZKÖZTÁR, a projekt keretében megvalósuló kutatási tevékenységek végeredménye, a projekt egyik legfontosabb célkitűzése appeared first on NAGYCSALÁDOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE.

EMLÉKEZTETŐ

a „Befogadó tanulási környezetek támogatása – stratégiák a gyermeket nevelő, családos hallgatók támogatására a felsőoktatásban” projekt (2023-1-HU01-KA220-HED-000156058)

Nemzetközi partnertalálkozó – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

2025. október 6-7.

Beregszász

2025. OKTÓBER 6., HÉTFŐ

A program 2025. október 6-án, kora délutáni érkezést követően, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán veszi kezdetét.

• PROJEKTBEMUTATÓ ESEMÉNY – A partnerszervezetek képviselői a Főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiuma szervezésében megvalósuló projektbemutató rendezvényen, öt előadás keretében mutatják be a nagyszámú érdeklődő hallgatói közönségnek a projektet.

A projektbemutató eseményt követően a résztvevők projektmegbeszélésen tekintették át a projekt előrehaladását, aktuális és közeljövőbeni feladatait.

•            PROJEKTVEZETŐI BESZÁMOLÓ – Előadásában KOVÁCS ÖRS LEVENTE projektkoordinátor röviden adott tájékoztatást a projekt aktuális állapotáról és a jövőbeni feladatokról, eseményekről. Mérföldkőként tesz említést az elkészült Eszköztár dokumentumról, mely a projekt keretében megvalósuló kutatási tevékenység végeredménye, a projekt egyik legfontosabb célkitűzése. A projekt keretén belül, az elkészült dokumentumhoz és a lezárásra kerülő kutatási programhoz kapcsolódóan a partnerség kiemelt figyelmet szentel – az Eszköztár-dokumentumban összegzett stratégiák alkalmazhatóságára és az adaptálás lehetőségeire fókuszálva – a külső stakeholder intézmények bevonására és a vélemények, észrevételek becsatornázására.

Kovács Örs ezt követően felvezeti a budapesti, 2026. január 30-i zárókonferencia tervezett programját. Az első munkaanyaghoz kapcsolódóan a partnerektől ötleteket, javaslatokat várnak, a javaslatok beérkezési határidejét a partnerek 2025. október 27-ei dátummal rögzítik.

Az egynapos konferencia egy protokoll-jellegű résszel kezdődik, hazai és külföldi vendégek részvételével. A konferencia előadásainak jelentős része a projekt megvalósulását mutatja be. A tervezett kerekasztal beszélgetés külföldi résztvevői családszervezeteket, nagycsaládos szervezeteket tömörítő európai szervezetek képviselői, továbbá európai felsőoktatási intézmények hallgatóit tömörítő szervezetek képviselői lesznek.

A zárókonferencia kapcsán elhangzik, hogy ez az esemény már része annak a kommunikációs-disszeminációs tevékenységi sorozatnak (tervezetten 2025. december 1. és 2026. január 30. között), melynek célja a projekt eredményeinek népszerűsítése, a projekt megvalósulásáról, az elért eredményekről való minél hatékonyabb tájékoztatás.

• PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ PARTNERSZERVEZETI ÉSZREVÉTELEK

A kutatásvezetői tájékoztatást követően került sor a partnerszervezeti képviselők észrevételeire. Az észrevételek és javaslatok döntően az Eszköztár-dokumentum

alkalmazásához és az eredménykommunikációhoz kapcsolódik. A résztvevők megegyeznek abban, hogy a projekt végső eredményének tekinthető eszköztárat több külső stakeholder intézmény részére is eljuttatják véleményezésre. A projektzárás előrevetítése mellett áttekintésre kerülnek a szakmai és pénzügyi beszámolókhoz kapcsolódó szakmai és adminisztratív kérdések is.

2025. OKTÓBER 7., KEDD

A partnertalálkozó résztvevői vezetett intézménybejáráson vehettek részt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – 2025. október 1-től már Egyetem – épületegyüttesében. Ezt követően találkozóra került sor az Egyetem vezetőségével.

• VEZETŐI KÖSZÖNTŐ – CSERNICSKÓ ISTVÁN rektor úrköszöntőjében röviden bemutatta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történetét, az egyetem keretei között zajló képzéseket és az egyetem közreműködésében megvalósult korábbi és jelenlegi együttműködési programokat.
• Az egyetemi programokat követően a résztvevők szervezett városnéző programon vehettek részt, melynek keretében megismerkedhettek Beregszász épített örökségével és kultúrtörténeti sajátosságaival.

Készítette: Kovács Örs Levente

programkoordinátor

Budapest, 2025. október 10.

The post Partnertalálkozó Beregszászon appeared first on NAGYCSALÁDOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE.

EMLÉKEZTETŐ

a „Befogadó tanulási környezetek támogatása – stratégiák a gyermeket nevelő, családos hallgatók támogatására a felsőoktatásban” projekt (2023-1-HU01-KA220-HED-000156058)

Nemzetközi partnertalálkozó – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

2025. május 27-29.

Marosvásárhelyi Kar, Marosvásárhely

2025. MÁJUS 27., KEDD

A program 2025. május 27-én késő délután Marosvásárhely belvárosában vette kezdetét. A résztvevők egy közös vacsorát követően hallgathattak meg tájékoztatást a következő szakmai nap programjairól és eseményeiről, valamint rövid ismertetőt a vendéglátó intézmény történetéről, helyzetéről.

2025. MÁJUS 28., SZERDA

A partnertalálkozó résztvevői szervezett kampusztúrán vettek részt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának területén.

• VEZETŐI KÖSZÖNTŐ – Dr. DOMOKOS JÓZSEF dékán úrköszöntőjében röviden bemutatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetét, az egyetem keretei között zajló képzéseket és az egyetem közreműködésében megvalósult korábbi és jelenlegi Erasmus programokat.

A marosvásárhelyi kar kampuszának meglátogatása után a résztvevők az ebédet követően projektmegbeszélésen tekintették át a projekt előrehaladását, aktuális és közeljövőbeni feladatait.

• PROJEKTVEZETŐI BESZÁMOLÓ – Előadásában KOVÁCS ÖRS LEVENTE projektkoordinátor röviden áttekintette a program egyik központi elemeként zajló kutatási tevékenységeket, s külön kiemelte, hogy végéhez közeledik a korábban elkészült eszközkészlet intézményi tesztelési fázisa.  A döntően kvalitatív adatgyűjtés során a hallgatói vélemények, oktatói és intézményi visszajelzések kerültek-kerülnek becsatornázásra a partnerintézményekben 2025. május végi határidővel. A tesztelési tevékenységről a kiválasztott oktatók (a Károli Gáspár Egyetem esetében 7, a többi partnerintézmény esetében 5 fő) tesztnapló dokumentumot vezetnek. Ezen dokumentumok keretében állnak össze azok a javaslat-csomagok, melyek tág értelmezési kontextusban, a családos hallgatói perspektíva alkalmazásával kerülnek összeállításra és véglegesítésre, a projekt egyik fő céljának tekintett eszköztár-dokumentumban. A tesztelési időszakot követően kerül sor az oktatói interjúk elkészítésére, s ezen kutatási fázis keretében kerülnek majd érdemben felhasználásra a tesztnaplók tapasztalatai, eredményei is.

A partnerszervezetek képviselői tájékoztatást kaptak a 2025. tavaszán benyújtott időszaki beszámoló értékeléséről és a felmerült problémák jellegéről-tartalmáról. A bírálati fázist és értékelést követően a projekt második részfinanszírozásának folyamatát a pályázatkezelő elindította, a támogatás folyósítását követően a koordinátor szervezet haladéktalanul intézkedik a partnerszervezetek projekttámogatásának a továbbutalásáról.

• A projektmegbeszélés keretében került sor a készülő tanulmánykötethez kapcsolódó egyeztetésekre is, melynek keretében a partnerszervezetek áttekintették, aktualizálták a tervezett feladatok ütemezését, megvalósítását.

• KUTATÁSI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ PARTNERSZERVEZETI ÉSZREVÉTELEK

A kutatásvezetői tájékoztatást követően került sor a partnerszervezeti képviselők észrevételeire. Az észrevételek és javaslatok döntően az eszközkészlet elemeinek a gyakorlati alkalmazására, az ezzel kapcsolatos elképzelések, javaslatok, tapasztalatok megbeszélésére vonatkoztak, s külön elemként jelent meg a 2025. őszi beregszászi partnertalálkozó szervezése és a projekt utolsó fél évében aktuális, disszeminációs-kommunikációs munkacsomaghoz kapcsolódó feladatkör ütemezése is.

• A projektmegbeszélést követően a résztvevők szervezett városnéző programon vehettek részt, melynek keretében megismerkedhettek Marosvásárhely épített örökségével és kultúrtörténeti sajátosságaival.

A program közös vacsorával zárult.

Készítette: Kovács Örs Levente

programkoordinátor

Budapest, 2025. június 1.

The post Partnertalálkozó Marosvásárhelyen appeared first on NAGYCSALÁDOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE.

EMLÉKEZTETŐ

a „Befogadó tanulási környezetek támogatása – stratégiák a gyermeket nevelő, családos hallgatók támogatására a felsőoktatásban” projekt (2023-1-HU01-KA220-HED-000156058)

Nemzetközi partnertalálkozó – Selye János Egyetem, 2024. november 12-13.

Református Teológiai Kar, Komárom

2024. NOVEMBER 12., KEDD

A program 2024. november 12-én délben, Komárom főterén vette kezdetét. A résztvevők egy közös ebédet követően, városnéző program keretében tekinthették meg a komáromi erődöt, majd ezt követően a Selye János Egyetem központi épületét a város központjában.

• VEZETŐI KÖSZÖNTŐ – Dr. SOMOGYI ALFRÉD dékán úrköszöntőjében röviden bemutatta a Selye János Egyetem történetét, az egyetem keretei között zajló képzéseket és az egyetem közreműködésében megvalósult korábbi és jelenlegi Erasmus programokat.
• KUTATÁSVEZETŐI BESZÁMOLÓ – Előadásában DURÁCZKY BÁLINT kutatásvezető röviden áttekintette a program központi elemeként zajló kutatási tevékenységeket, s külön kiemelte, hogy a tervezetthez képest némi késedelemmel – 2024. február-március folyamán – elkezdődő kutatási tevékenységek 2024. őszére már az eredeti ütemezésnek megfelelően zajlanak. A fókuszcsoportos kutatási tevékenységek eredményeképpen 2024. szeptemberre elkészült az az eszköztár – dokumentum, melynek véleményezési határideje 2024. november 15.  A dokumentum kidolgozása a családos, gyermeket nevelő felsőoktatási hallgatókkal lebonyolított fókuszcsoportos interjúk során begyűjtött információk alapján készült, azzal a céllal, hogy segítse az intézményeket és különösen az oktatókat abban, hogy megértsék és hatékonyan támogassák a gyermeket nevelő diákokat, s ezáltal hozzájárulhassanak a rugalmasabb és inkluzívabb felsőoktatási környezetek megteremtéséhez.

A program következő elemeként kiemelte az elkészült eszköztár tesztelési időszakát: a döntően kvalitatív adatgyűjtés során a hallgatói vélemények, oktatói és intézményi visszajelzések kerülnek becsatornázásra a partnerintézményekben 2024. november 18. és 2025. április 15. között, 15 heten keresztül. A tesztelési tevékenységről a kiválasztott oktatók (a Károli Gáspár Egyetem esetében 7, a többi partnerintézmény esetében 5 fő) tesztnapló dokumentumot vezetnek majd. Ezen dokumentumok keretében állnak össze azok a javaslat-csomagok, melyek tág értelmezési kontextusban, a családos hallgatói perspektíva alkalmazásával kerülnek összeállításra.

A tesztelési időszakot követően kerül sor az oktatói interjúk elkészítésére, s ezen kutatási fázis keretében kerülnek majd érdemben felhasználásra a tesztnaplók tapasztalatai, eredményei is.

• KUTATÁSI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ PARTNERSZERVEZETI ÉSZREVÉTELEK

A kutatásvezetői tájékoztatást követően került sor a partnerszervezeti képviselők észrevételeire. Az észrevételek és javaslatok döntően az eszköztár elemeinek a gyakorlati alkalmazására, az ezzel kapcsolatos elképzelések, javaslatok, tapasztalatok megbeszélésére vonatkoztak.

SOMOGYI ALFRÉD a tesztelési tevékenység során kijelölt oktatók kiválasztási szempontjaira kérdezett rá, SZTÁRAYNÉ KÉZDY ÉVA (Károli Gáspár Református Egyetem) pedig az adminisztráció vonatkozásában egy formális szabályrendszer szükségességét emelte ki, hangsúlyozva, hogy az eddigi kutatások során alapvető problémaként jelent meg, hogy a jelenlegi felsőoktatási adatbázisokban a vizsgált célcsoport semmilyen formában nem jelenik meg. Véleménye szerint a beiratkozási folyamat keretében lehetne alkalmazni adatbegyűjtési tevékenységet a családos állapot rögzítésére.

HEGEDÜS RITA (Selye János Egyetem) ehhez kapcsolódóan azon véleményének adott hangot, hogy minden ilyen szabályozás a tanulmányi- és vizsgaszabályzatok módosítását vonná maga után.

Az észrevételekre adott válaszában DURÁCZKY BÁLINT arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy az oktatók kiválasztásánál a lehető legszélesebb oktatói körből – nappali és levelező tagozatokról egyaránt – kerül ki a tesztelő csoport. A célcsoport pontosabb beazonosíthatósága vonatkozásában a résztvevői körben egy önkéntes nyilatkozat lehetősége merült fel, annak figyelembevételével, hogy az intézményi szabályozási tevékenységek nem feltétlenül oldanák meg a fennálló problémát. Korábbi tájékoztatását azzal is kiegészítette, hogy a 2024. november 18-i héten a következő programelem keretében, az eszköztáron kívül intézményi adatbekérésre is sor kerül, a kért adatokat 2024. február 28-ig várják a kutatók.

• A KUTATÁSI EREDMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖZÖS ÉS EGYÉNI PUBLIKÁCIÓK EGYEZTETÉSE

A szakmai tanulmányút első napi programjának utolsó napirendi pontjaként a megjelent partnerszervezeti képviselők áttekintették és megvitatták a projekthez kapcsolódó közös és egyéni publikációk kérdéskörét.

2024. NOVEMBER 13. SZERDA

• ADMINISZTRATÍV PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK – KOORDINÁTORI TÁJÉKOZTATÓ ÉS EGYEZTETÉS

2024. NOVEMBER 13-án 9.30 órától a koordinátor szervezet és a partnerszervezetek képviselői áttekintették a pénzügyi adminisztráció során felmerülő kérdéseket, kiemelten kezelve az elszámolhatóság és a beszámolási, továbbá kommunikációs-disszeminációs kötelezettségek körét. Az egyeztetés keretében KOVÁCS ÖRS LEVENTE rövid prezentáció keretében mutatta be a programhonlap legújabb fejlesztéseit és frissítéseit, egyúttal áttekintésre kerültek a dokumentumfeltöltési és chat-szolgáltatások is.

A pénzügyi, adminisztrációs egyeztetés során a partnerszervezetek képviselői (SOMOGYI ALFRÉD/ komáromi Selye János Egyetem, SZILÁGYI LÁSZLÓ/ beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, SÁNTHA ÁGNES/ marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és online kapcsolat révén a Károli Gáspár Református Egyetem képviselője) röviden összefoglalták a pénzügyi adminisztráció aktuális helyzetét, s a tájékoztatás és egyeztetés keretében személyes konzultációra is sor került a koordinátor szervezet pénzügyi vezetőjével, SZALLER EMŐKÉVEL.

Készítette: Kovács Örs Levente

programkoordinátor

Budapest, 2024. november 22.

The post Nemzetközi partnertalálkozó – Selye János Egyetem appeared first on NAGYCSALÁDOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI ESZKÖZTÁR
A fókuszcsoportos interjúk során a hallgatókkal áttekintettük a tárgyfelvételtől a vizsgaidőszak végéig terjedő időszakot, hogy világos képet kapjunk arról, hogy a szemeszter melyik szakaszában, milyen speciális nehézséges okoz a gyermeknevelés és a tanulmányi kihívások összeegyeztetése. A fókuszcsoportos interjúk feldolgozása szeptember végére lezajlott, a munkaanyagot itt olvashatják az érdeklődök.
A dokumentum kidolgozása a családos, gyermeket nevelő felsőoktatási hallgatókkal lebonyolított fókuszcsoportos interjúk során begyűjtött információk alapján készült. Ez az eszköztár segíti az intézményt és különösen az oktatókat abban, hogy megértsék és hatékonyan támogassák a gyermeket nevelő diákokat, valamint rugalmasabb és inkluzívabb oktatási környezetet teremtsenek számukra.

The post Elkészült az EGYÜTTMŰKÖDÉSI ESZKÖZTÁR munkaanyaga appeared first on NAGYCSALÁDOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE.

2024. június 12-13. között, Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem szervezésében került sor a „Befogadó tanulási környezetek támogatása – stratégiák a gyermeket nevelő, családos hallgatók támogatására a felsőoktatásban” projekt (2023-1-HU01-KA220-HED-000156058) első szakmai tanulmányútjára. A nemzetközi találkozó keretében a programban résztvevő felsőoktatási intézmények és a koordinátor szervezet képviselői áttekintették a program aktuális helyzetét, megtárgyalták és megosztották a korábbi tevékenységek során gyűjtött tapasztalatokat és egyeztették-összehangolták a közeljövőbeni feladatokat, eseményeket.

EMLÉKEZTETŐ

a „Befogadó tanulási környezetek támogatása – stratégiák a gyermeket nevelő, családos hallgatók támogatására a felsőoktatásban” projekt (2023-1-HU01-KA220-HED-000156058)

Nemzetközi partnertalálkozó – Károli Gáspár Református Egyetem, 2024. június 12-13.

Hittudományi Kar, Tóth Kálmán terem – 1092 Budapest, Ráday u. 28.

• VEZETŐI KÖSZÖNTŐ – Dr. Szalai Gábor nemzetközi igazgató úr olvasta fel Prof. Dr. Trócsányi László rektor úr köszöntőjét, melyben Rektor úr külön is kiemelte a Károli Gáspár Református Egyetemnek az Erasmus+ és a Makovecz Program keretében végzett nemzetközi tevékenységeit, s hangsúlyozta, hogy a családvédelmi szempontok érvényesítésének megfelelően az aktuális Erasmus+ program vizsgált közegét: a családos, gyermeket vállaló hallgatói közeget stratégiai jelentőségű csoportként kezeli az egyetem. A stratégiai jelentőség okán Rektor Úr köszöntőjében mintegy beharangozta a találkozó délutáni fő programelemét, a panelbeszélgetést, mely nagy intézményi érdeklődés mellett, az egyetem közép- és felsővezetőinek nagyszámú jelenlétében valósult meg.
• BEMUTATKOZÁSOK – Elsőként Joó Kinga elnöki tanácsadó mutatta be röviden a koordinátorszervezet, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének működését, kiemelve a szervezetnek a nemzetközi és felsőoktatási területeken kifejtett eddigi tevékenységeit. Hangsúlyozta, hogy a több, mint 85 ezres tagsággal, több, mint 250 közösséggel és nagyságrendileg 1500 önkéntessel rendelkező szervezet számára kiemelt feladat a nagycsaládokból jövő, családot alapító, gyermeket nevelő fiatalok felsőoktatási tanulmányainak nyomon követése, segítése. Erre való tekintettel a NOE az aktuális Erasmus+ program megvalósítását stratégiai jelentőségű tevékenységként kezeli, kiemelt tekintettel az elmúlt évtizedekben tapasztalt kedvezőtlen európai demográfiai tendenciákra és reprodukciós együtthatókra.

Második bemutatkozási panelként a résztvevők a Károli Gáspár Református Egyetem által készített két bemutatkozó videót tekinthettek meg, megismerve a teológiai kar családos szállásait, az ott lakó családos hallgatók tapasztalatait, véleményét és azokat a további infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek célirányosan a családos hallgatók könnyebb egyetemi érvényesülését segítik (játszószoba-pelenkázó).

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola képviseletében László Híres Kornélia projektvezető mutatta be a főiskolát és hallgatóit. A résztvevők a főiskola hallgatói által készített bemutatkozó videót tekinthettek meg, melyben hangsúlyosan jelentek meg az intézmény családbarát eseményei és az akadálymentes közlekedést elősegítő infrastrukturális fejlesztések. Projektvezető asszony már a bemutatkozóban hangsúlyozta az együttműködésben megvalósuló Erasmus+ program jótékony és építő hatását, melynek eredményeképpen a programba történő bekapcsolódás-részvétel mellett a főiskola elkezdte egy baba-mama szoba kialakítását is az intézményen belül. 

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviseletében Sántha Ágnes projektvezető mutatta be az egyetem intézményeit és azokat az intézkedéseket, gyakorlatokat, amelyek a családos, gyermeket vállaló hallgatók érvényesülését segítik (családos szobák a kollégiumokon belül, egyéni tanrendek). Projektvezető asszony az Erasmus+ programban történő részvétel mellett kiemelte a Makovecz Programban vállalt intézményi közreműködést is.

A Selye János Egyetem részéről Hegedüs Rita mutatta be a résztvevőknek az intézményi struktúrát, melynek keretében a hallgatók három karon (Tanárképző, Gazdaságtudományi és Informatikai, Református Teológiai) folytathatnak magyar nyelven felsőoktatási tanulmányokat.

• PROJEKT SZAKMAI BEMUTATÁSA

Kutatási koncepció és eddigi tevékenység összefoglalása – Duráczky Bálint kutatásvezető, NOE

Duráczky Bálint röviden összefoglalta a fókuszcsoportos kutatási koncepciót és Gantt-diagramon mutatta be a résztvevőknek a kutatási tevékenység tervezett ütemezését és előrehaladását. Az első ütemben tervezett fókuszcsoportos kutatások lezajlottak, a soron következő feladat 2024. augusztus végéig a beérkezett adatok feldolgozása, összevetése.

Az együttműködés keretében – a tervezett eszközkészlet összeállítása kapcsán – hangsúlyozta a helyszíni értékelések partnerintézmények általi validálásának fontosságát, majd ezt követően a második munkafázisban esedékes eszközkészlet-teszteléshez kapcsolódó javaslattételi gyakorlat fontosságát, kiemelten fókuszálva az intézményi szabályzatokra.

FÓKUSZCSOPORTOS TAPASZTALATOK – I. RÉSZ

A rövid összefoglalót követően a partnerszervezetek kutatóinak előadásai következtek a fókuszcsoportos tapasztalatokról. Sztárayné Kézdy Éva a Károli Gáspár Református Egyetem fókuszcsoportjainak meghirdetéséről, a toborzási tevékenységről tájékoztatva elmondta, hogy a felmérésre 25 fő jelentkezett, közülük 14 fő volt alkalmas a NOE által meghatározott szempontrendszer szerint. Az említett létszámból két csoportot sikerült összeállítani 6-6 fővel. A tapasztalatok esetében hangsúlyozta a szak- és karspecifikus tapasztalatokat, s külön is kiemelte a szakmai gyakorlatok problematikáját.

László Híres Kornélia nehéz toborzásról számolt be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola esetében. Nagy problémát jelentett számukra, hogy semmilyen adattal nem rendelkeztek a hallgatók családi állapotára vonatkozóan. Két időpontra, 5-5 fős csoportot sikerült megszervezniük, elsődlegesen email-es megkeresési módszerrel. A fókuszcsoportok munkája hatékonynak bizonyult, értékelhető eredménnyel tudták összegezni a családos, gyermeket vállaló hallgatók „kihívásait”.

• PANELBESZÉLGETÉS

Az ebéd után került sor az Áhítatra, majd ezt követően, 15.00 órától zajlott le a délutáni panelbeszélgetés a befogadó környezetről a gyermeket nevelő hallgatók számára a felsőoktatásban, Sztárayné Kézdy Éva (Károli Gáspár Református Egyetem), Bíró Enikő (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem), László Híres Kornélia (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola), Somogyi Alfréd (Selye János Egyetem), Budai Marcell (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) részvételével, Kovács Örs Levente (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) moderálásával az alábbi panelek szerint: tanulmányi rendszer, infrastrukturális feltételek, társadalmi-hallgatói közösségi megítéltség, pozitív megközelítés érvényesítésének lehetőségei, esetleges gyakorlata.

A tanulmányi rendszer témakörében Sztárayné Kézdy Éva a vizsga- és tantárgyfelvételi rendszert említette, mint lehetséges könnyítési területet, gyakorlatot, s ezzel együtt az egyéni tanrend is felmerült, mint opcionális könnyítési-technikai segítség. László Híres Kornélia a jelenlegi kárpátaljai gyakorlatról tájékoztatva a résztvevőket elmondta, hogy Kárpátalján meghatározott feltételek mellett bevezetésre került a szabad óralátogatás rendszere, mindez egy működő classroom rendszer és feltöltött tanagyagok mellett. 

Bíró Enikő a családos hallgatók által igényelt speciális helyzetek kezelése kapcsán elmondta, hogy a tanulmányi rendszer esetében egy erőteljes elvárás érzékelhető a célirányú, intézményesített intézkedések bevezetése érdekében. Tájékoztatása szerint Erdélyben is működik a classroom rendszer gyakorlata.

Somogyi Alfréd a Selye János Egyetem tanulmányi rendszeréhez kapcsolódó tapasztalatait megosztva elmondta, hogy Szlovákiában sajnálatos módon nincs törvényi alapja az egyéni tanrendnek, mely tanrend aktuálisan az egyetem esetében dékáni hatáskör. Tájékoztatása szerint Szlovákiában jelenleg is lehetőség van – indokoltság/szükség esetén – online oktatásra.

Budai Marcell a központi szabályozás hiányát említette, mint a tanulmányi rendszer célirányú változtatását érintő legfontosabb hiányosságot, problémát.

Az infrastrukturális feltételek témakörében a meglévő (Károli Egyetem, gyerekszoba-pelenkázó) és a kialakítás alatt álló (Beregszász, baba-mama szoba) kiszolgáló helyiségek mellett a panelbeszélgetés résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítottak a „speciális igényű”, családos hallgatókat előtérbe helyező, az infrastruktúrát célzó fejlesztő gyakorlatoknak is. 

Bíró Enikő jelezte, hogy Erdélyben is nagy szükség lenne a Somogyi Alfréd által említett, a Selye János Egyetem kollégiumában működő „házastársi” kollégiumokra, mely gyakorlat a Károli Gáspár Református Egyetem Teológiai kar kollégiumában is létezik. 

A társadalmi megítéltség kérdéskörében Sztárayné Kézdy Éva az intézményi támogatottság kérdéskörét érintve emelte ki a vizsgált célcsoport hatékony felmérésének, beazonosításának fontosságát és a rendszerszintű intézkedések szükségességét. 

László Híres Kornélia a kárpátaljai társadalmi megítéltség esetében határozott, családbarát környezetként említette az alapvetően konzervatív, családközpontú közösséget. 

Bíró Enikő a pozitív megítéltség vonatkozásában különbséget tett a Marosvásárhelyi és Sepsiszentgyörgyi egyetemi központok között, s kiemelte, hogy míg Marosvásárhelyen a családos, gyermeket nevelő hallgatók pozitív megítéltsége általánosnak mondható, addig ez a tendencia Sepsiszentgyörgyön nem ennyire kézzelfogható. 

Somogyi Alfréd megítélése szerint Komáromban az egyetemi megítélése az említett célcsoportnak határozottan pozitív, az oktatók határozottan jó véleménnyel vannak a családos hallgatók teljesítményével és hozzáállásával kapcsolatban.

FÓKUSZCSOPORTOS TAPASZTALATOK – II. RÉSZ

Tóth-Batizán Emese Emőke a Sapientia Egyetem tapasztalatait megosztva elmondta, hogy a gyermekvállalás kérdéskörében érintett csoport egy rejtőzködő populáció, amelyik a magánszféra diszkrécióját szem előtt tartva tudatosan zárja el/ki magánéletét-családját a felsőoktatási tevékenységétől. A fókuszcsoportos kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy ezen réteg számára is fontos szempont a speciális tanrend megléte, a szorgalmi- és vizsgaidőszak vonatkozásában érvényesülő kiszámíthatóság és a családbarát szemléletmód.

Hegedüs Rita a Selye János Egyetem keretei között összeálló fókuszcsoportok tevékenységével kapcsolatban arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy két, egyenként 4-4 fővel működő, viszonylag homogén csoporttal végezték el a felmérést, s általános jelenségként említette az említett közegen belül, hogy a vizsgált hallgatók inkább gyermekvállalást követően kezdik el a felsőoktatási tanulmányaikat, s jóval ritkábban vállalnak gyermeket felsőoktatási tanulmányaik alatt.

• ADMINISZTRATÍV PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK – KOORDINÁTORI TÁJÉKOZTATÓ ÉS EGYEZTETÉS

2024. június 13-án 9.00 órától a koordinátor szervezet és a partnerszervezetek képviselői áttekintették a pénzügyi adminisztráció során felmerülő kérdéseket, kiemelten kezelve az elszámolhatóság és a beszámolási, továbbá disszeminációs kötelezettségek körét. Az egyeztetés keretében Kovács Örs Levente rövid prezentáció keretében mutatta be a Tempus pályázatkezelő által tartott legutóbbi webinárium pénzügyi tájékoztató anyagát.

A pénzügyi konzultációt követően a résztvevők megtekinthették a Károli Gáspár Református Egyetem egyik legfontosabb központi épületét, a Károlyi-Csekonics Palotát.

Készítette: Kovács Örs Levente

programkoordinátor

Budapest, 2024. június 24.

The post Szakmai tanulmányút – Károli Gáspár Református Egyetem appeared first on NAGYCSALÁDOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE.

2024. OKTÓBER 14-ÉN KERÜLT SOR A „Befogadó tanulási környezetek támogatása – stratégiák a gyermeket nevelő, családos hallgatók támogatására a felsőoktatásban” projekt (2023-1-HU01-KA220-HED-000156058) soron következő ONLINE PARTNERSZERVEZETI EGYEZTETŐjére, melynek keretében a szervezetek áttekintették az aktuális feladatokat és eseményeket, továbbá egyeztették-megvitatták a programmegvalósítás során felmerülő kérdéseket-problémákat. 

• Kovács Örs Levente programkoordinátor /Nagycsaládosok Országos Egyesülete/ örömmel üdvözölte az online találkozó résztvevőit. Röviden vázolta az egyeztetés témáit és programtervét, majd ezt követően tájékoztatást adott a soron következő, 2024. november 12-13. között megrendezésre kerülő komáromi szakmai tanulmányút részleteiről.

• Duráczky Bálint kutatási programvezető /Nagycsaládosok Országos Egyesülete/ tájékoztatója a szeptember második felében elkészült „eszköztár” munkaanyagról és az aktuális tevékenységekről, feladatokról.

Jövőbeni feladatként említette az oktatói munkacsoportok felállítását, mely munkacsoportok elsődleges feladata az elkészült eszköztár tesztelése és véleményezése – ezen tevékenység keretében kiemelte a családos hallgatók körének hatékonyabb beazonosítását, továbbá az informális háló fontosságát, az eszközkészlet teszteléséhez szükséges oktatói, „globális” nyitottságot – mint kifejtette, az eredményes oktatói teszteléshez nélkülözhetetlen, hogy a célszemélyek a többéves tapasztalataik alapján alakítsák ki észrevételeiket, vizsgálják-elemezzék a helyzetet.

A program keretében tervezett határidőkkel kapcsolatban az eszköztárból összeálló végleges eszközkészlet elkészültének időpontját 2024. október 31-ére jelezte: a dokumentum a kéthetes visszajelzési-véleményezési időszakot követően, 2024. november 19-én kerül véglegesítésre. 

Az Együttműködési Eszközkészlet ezt követően már átadható a partnerintézmények által kiválasztott – felkért 5-5 egyetemi oktatónak, akik 4 hónapon keresztül alkalmazzák azt tapasztalatszerzési-véleményformálási céllal. 

• László Híres Kornélia /II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola/ a tervezett oktatói munkacsoportokkal kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket. Elsősorban arra várt választ, hogy a tervezett interjúkkal kapcsolatban, hogy azok milyen formában állnak össze és ki készíti majd őket.

• Duráczky Bálint válaszában kifejtette, hogy az oktatók írásos napló formájában követik majd az eseményeket, s tervezetten jövő év tavaszán az érintett oktatókkal központilag készül majd interjú.

• A Károli Gáspár Református Egyetem képviselője/ az eszköztár véleményezése kapcsán kérdezett rá a tervezett terjedelemre, melyre válaszolva Duráczky Bálint jelezte, hogy maximum 30 oldalas véleményeket várnak.

• A Károli Gáspár Református Egyetem képviselője/ jelezte, hogy a kutatóknak olyan feladatot fognak előirányozni, aminek a várható kifizetése már a második folyósítást követően történik majd meg. Arra volt kíváncsi, hogy van-e arra vonatkozóan valamilyen gyakorlat, hogy az említett esetben a partnerek közötti elszámolásnál milyen árfolyammal számoljanak. A partnerszerződésben a felmerülő költségek elszámolása a Koordinátor számláján történő jóváírás hónapjának az EB által abban a hónapban meghatározott és közzétett havi árfolyamán történik, s a feladat előirányzatához szeretnék meghatározni, hogy mekkora összeget tudnak majd a kutatóknak Ft-ban kifizetni.

• Szaller Emőke /Nagycsaládosok Országos Egyesülete/ válaszában jelezte, hogy az említett ügyben a koordinátor szervezet kikéri a támogatáskezelő hivatalos állásfoglalását. 

• A Károli Gáspár Református Egyetem képviselője a soron következő intézményi adatbekérésekhez kapcsolódó határidőkre vonatkozó kérdésére válaszolva Duráczky Bálint arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az adatok beérkezésének 2025. február 28. a határideje. 

• A kutatási tevékenységhez kapcsolódó, tervezett publikációk kérdéskörében a résztvevők a részletes egyeztetést és döntést a novemberi személyes találkozó keretében tervezik, ehhez kapcsolódóan az egyeztetésen Sántha Ágnes /Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem/ már jelezte, hogy egyéni publikációban nem gondolkodnak, de a közös publikáció lehetősége érdekli a partnerintézményt. László Híres Kornélia a tudományos folyóiratokban történő megjelenés fontosságát emelte ki.

• A Károli Gáspár Református Egyetem képviselője felvetéssel és javaslattal is élt a Duráczky Bálint által említett 2025. április 30-i oktatói véleményezési-tesztelési határidővel kapcsolatban. Mint említette, a húsvéti ünnepekre (2025. április 20.) való tekintettel célszerű lenne a tervezett időpontot előrehozni, s annak személyes konzultációja a 2025. április 14-16 között megrendezésre kerülő erdélyi szakmai tanulmányút keretében is megtörténhet.

• Szilágyi László /II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola/ kérdésére válaszolva Szaller Emőke jelezte, hogy még nem áll rendelkezésre a Támogatáskezelő által összeállított, irányadó pénzügyi elszámolási adatlap.

Összeállította:

Kovács Örs Levente

The post Online partnerszervezeti egyeztető – 2024. október 14. appeared first on NAGYCSALÁDOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE.

A fókuszcsoportos interjúk során a hallgatókkal áttekintettük a tárgyfelvételtől a vizsgaidőszak végéig terjedő időszakot, hogy világos képet kapjunk arról, hogy a szemeszter melyik szakaszában, milyen speciális nehézséges okoz a gyermeknevelés és a tanulmányi kihívások összeegyeztetése. A fókuszcsoportos interjúk feldolgozása szeptemberre várható a kutatás ütemezése szerint.

The post Projekt beszámoló appeared first on NAGYCSALÁDOSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE.